EGERVÖLGY A SAJTÓBAN



Egervölgy igazi vonzereje nem a graffiti


     A kilencvenes évek derekán - kis túlzással - európai hírnévre tett szert a valamennyivel több mint négyszáz lelket számláló Egervölgy. Nyári graffiti-fesztiváljaira messze földről érkeztek televíziós stábok, hogy bemutassák a kipingált homlokzatú házakat. Az alkotások jó része ma is látható ugyan, de fesztiválnak már nyoma sincs.

Lendvai László és a háza
Lendvai László háza érdemelte ki egykor a közönségdíjat

Fotó: Kaczmarski Zoltán


     Ernst Zobel osztrák állampolgárnak és feleségének a kezdeményezésére pezsdült fel az élet nyaranta a községben, meghívták művészbarátaikat, ismerőseiket, amatőröket és profikat egyaránt, s aztán mind több ház falát diszítették különféle alkotások.
     -Seregnyi rendezvény is volt akkoriban, mára csak az emlékük maradt meg. Úgy tudjuk, hogy az osztrák úr megbetegedett, emiatt maradt abba a szép kezdeményezése - tájékoztat a helybeli Bősze Mihály.
     -Zobel úrnak és feleségének két háza van a faluban, de idén talán ha kétszer láttam itt őket - mondja Poór Antal. - Pedig három-négy éve ilyenkor milyen nyüzsgés volt! A nővérem, aki Németországban él, mesélte, hogy az egyik ottani tévéadó is beszámolt a mi fesztiválunkról.
     Lendvai László pedig arról beszél, hogy nem bánta meg, hogy akkor kifestette házának homlokzatát, amin egy hosszú hajú hölgy feje látható: - Nekem tetszik ez az alkotás, nem mindennapos. Talán nem véletlen, hogy közönségdíjas lett.
     -Nem felejtem el, milyen sokan voltunk három évvel ezelőtt az István a király előadásán a Zobel ház előtt - meséli mosolyogva Kupi Mihályné*.
     Amikor azt firtatjuk, hogy ő, Kupi Mihályné* miért nem pingáltatta ki házának homlokzatát, elmosolyodik: - Nekem tetszik a régi pucolás, meg különben is szeretem a hagyományokat.

Poór Antal, Bősze Mihály, Kupi Károlyné

     - Egy biztos, Zobelék nagy áldozatokat hoztak akkoriban, bár én se festettem be a házam elejét - mondja Kupi Mátyás. - De ha felajánlották volna nekem is a lehetőséget, meglehet, hagytam volna kidekorálni. Kár, hogy mára elmaradtak az akkori akciók.
     Az okokról ugyan Ernst Zobellel nem tudtunk szót váltani, mert ottjártunkkor sem tartózkodik a községben, de a polgármester, Csécs Ervin, készséggel tájékoztat.
     -Ő volt az első külföldi, aki házat vett Egervölgyön. Felújította, csinosította. Konzultált elődömmel, az akkori polgármesterrel, felajánlotta, ha egy-egy ház tulajdonos engedi, akkor saját költségén felújíttatja a homlokzatot. Többen kaptak is az alkalmon, nagy hórukkal meg is indult a munka. A kezdeti hatalmas lendület utóbb visszafogottabbá vált. A nagy nyüzsgés egyik napról a másikra abbamaradt. Aztán egyszer csak eltűnt Zobel úr a község "palettájáról".
     Közben jócskán megugrottak az ingatlanárak a faluban (egy-millió forint alatt már rozoga ház sem kapható), mára pedig már huszonöt ingatlan van külföldi tulajdonban.
     -Lüktetőbb lenne az élet, ha a külföldiek itt töltenék a nyárnak legalább egy részét, mint mondjuk Sajtoskálon vagy Bükön. Én egyébként szívesen állok bármikor rendelkezésükre, amikor csak megkeresnek. S hogy én mit szeretnék a graffitivel? Igazándiból semmit. Ízlés dolga is, hogy kinek melyik alkotás tetszik. De a házak magántulajdonban vannak, ha a tulajnak így jó, hát jó. Ha majd át akarja festetni, szíve joga. Azt szeretném hinni, hogy a igazi vonzereje a táj varázsa, az itteni egyszerű, de tisztességes emberek vendégszeretete - vélekedik Csécs Ervin. - Ugyanakkor az utóbbi időben visszafogottabbá vált a házvásárlási láz, nyilván az egekbe szökött árak miatt is. Tény, hogy az önkormányzatnak nagyon kevés a pénze, pedig jó lenne egy épkézláb polgármesteri hivatal, parkosításra is többet kellene költeni... Azért bízom abban, hogy a jövőben többet töltenek itteni házaikban a külföldiek, barátságot kötnek a helybeliekkel, jó hatással lennének a falura.



(Vas Népe, 2000. augusztus 4.)

* Kupi Mihályné név a cikkben tévesen szerepel, a név helyesen: Kupi Károlyné (T.S.)

Falunapok

...
Egervölgyön 23-án reggel zenés ébresztővel kezdődik a falunap.
Délután lövészet, lányok-asszonyok futballmérkőzés szerepel a programban.
A vasvári Kármentő Egyesület népi zenét ad elő, zenés-táncos műsor lesz,
majd az Egervölgy-Alsóújlak futballmérkőzésen lehet szurkolni.
...
...
Kámban holnap délután ünnepi testületi üléssel kezdődik az ünneplés,
amelyen kitüntetéseket adnak át a településért legtöbbet tett lokálpatrió-
táknak. 20-án délután lesz a szennyvíztisztító avatása, amit közös estebéd,
sportesemények és esti tábortűz követ a Bezerédy-kertben. 21-én délután 
gyermek- és kulturális programokat rendeznek.

(Vas Népe, 1998. augusztus 19.)

Meghalt a gyanúsított

A veseműködés súlyos zavara és légzési elégtelenség következtében a szombathelyi kórházban életét vesztette A.K., akit emberöléssel gyanúsított a Vas megyei rendőrség. A 47 éves férfi július 19-én egervölgyi otthonukban több fejszecsapással oltotta ki felesége életét, majd sikertelen öngyilkossági kísérletet követett el. A bűnügyben a nyomozást megszüntetik.

  Mint arról beszámoltunk, július 20-án reggel az Egervölgyhöz közeli Gere-
cseni hegyen, magasfeszültségű vezeték alatt súlyosan sérült férfit talál-
tak, aki -elmondása szerint- többször fejbe vágta feleségét. A helybeliek a
családi ház szobájában megtalálták a vérbe fagyott holtestet. A megyei főka-
pitányságon megtudtuk, hogy A.K.-t a kórházban kihallgatták. A férfi vallo-
mása szerint aznap kaszált, s amikor késő délután hazatért, egy baltával az
ágyban fekvő feleségének fejére kétszer lesújtott. A fejsze beszorult a
koponyába, ezért nem vitte magával a gyanúsított, aki az áldozatot később
betakarta, bezárta a kaput és elindult, hogy végezzen magával. Első gondola-
ta az volt, hogy felakasztja magát, ám közben meglátta a magasfeszültségű
vezetéket. Felmászott a betonoszlopra, s mindkét kezével megfogta a vezeté-
ket. -"Olyan meleg volt"- mondta a gyanúsított, akinek mindkét lába eltö-
rött, amikor a mélybe zuhant. A mozgásképtelen, súlyosan sérült A.K.-t ke-
resni kezdték hozzátartozói, s másnap reggel bátyja és édesanyja talált rá.
A sérültet azonnal kórházba szállították, s az elmúlt hetekben többször is
megműtötték, végtagjait amputálták. Az orvosok szerint az elmúlt napokban a
sérült állapota egyre rosszabbodott, többször is elvesztette eszméletét.
A.K. halálát súlyos veseműködési zavar, valamint légzési elégtelenség okoz-
ta.
  A kegyetlen módon elkövetett gyilkosság nem előzmények nélküli. A.K. ellen
-akit eddig ötször ítéltek el bűncselekmények miatt- nemrégiben készült az
ügyészség vádindítványa -különös kegyetlenséggel elkövetett súlyos testi 
sértés miatt-, mert feleségét súlyosan bántalmazta. A házaspár egyébként al-
koholizáló életmódot folytatott, legutóbb gyógyszeres kezelés alatt álltak.
Vélhetően ez lehet az oka annak, hogy a gyilkosság időpontjában -az orvosi
vizsgálatok szerint- nem volt alkoholos befolyásoltság alatt a gyanúsított.
  Az emberölés valódi indítékára már soha nem derül fény. Az eddig beszer-
zett adatok szerint a férj féltékenység miatt többször nekiesett asszonyá-
nak. Vélhetően ezért súlytott le most is a gyilkos eszközzel.
  A rendőrség az ügyben a gyanúsított elhalálozása miatt megszünteti a nyo-
mozást. 


(Vas Népe, 1998. augusztus 11.)

Családi dráma Egervölgyön

  Tegnap reggel egervölgyi házában -feltehetően több baltaütéstől- halt meg
egy 41 éves helyi asszony. Az áldozat súlyosan sérült 47 éves férjére egy
faluhoz közeli szőlőhegyen, egy magasfeszültségű vezeték alatt bukkantak rá
az arra járók.
  A falubeliek szerint végezni akart magával, felmászott az egyik oszlopra,
belekapaszkodott a vezetékbe, de az áramütést túlélte. A polgármester úgy
tudja, a több csonttörést szenvedett férfi a szemtanúktól csak annyit kért:
nézzék meg, él-e a felesége, akit ő "baltával megütött".
                                   *
  -Reggel nyolc óra körül értesítette a vasvári ügyeletet az egervölgyi pol-
gármester - mondta dr. Farsang László, a vasi rendőr-főkapitányság sajtószó-
vivője a tett helyszínén, az egervölgyi házban, ahol az utcai szobában az 
ágy mellett a letakart holttest feküdt. - Az áldozat fején több, éles eszköz
okozta sérülést láttunk. A tanúkat most hallgatjuk ki. A férj több bizonyta-
lan eredetű sérülést szenvedett.
  A szomszédok nem láttak és nem hallottak semmi gyanúsat tegnap reggel. Az
áldozatot és férjét alig ismerik, mert csak nemrég költöztek az Újtelep ut-
cába.
  - Reggel egyik falubeli férfi felhívott telefonon - idézte fel a történte-
ket Kercza Péter polgármester. - Azt mondta, hogy K. (az áldozat férje) a
községhez közeli szőlőhegyen megsérült, véresen fekszik a földön.
  A gazda arra kérte a polgármestert, hogy hívjon segítséget, mert K. nem 
tud megmozdulni, felállni. A falu első embere, ahogy elmondta, szólt a sé-
rült férfi édesanyjának, hogy nézze meg, mi történt a fiával. Azt már Kerc-
za Péter az anya elbeszéléséből tudja, hogy az asszonytól azt kérte a férfi,
nézzék meg, mi van a feleségével, életben van-e, mert "megütötte" egy baltá-
val.
  - Miután az anya elmondta, mire kérte a fia, szóltam a doktornőnek. Elin-
dultunk a házhoz - folytatta a polgármester. - Én nem mentem be a lakásba.
Haza kellett ugranom. Nem messze lakom onnan. Mire visszaértem, az anya két-
ségbeesetten sírt az udvaron: "Agyonütötte, meg van halva!" Azonnal hívtuk a
rendőrséget. Közben K.-t elvitték a mentők. Valószinűleg öngyilkos akart 
lenni, azért mászott fel a villanyoszlopra. Megkapaszkodott a vezetékben, de
az áramütésbe nem halt bele. Lezuhant a magasból, úgy tudom eltörött a keze,
lába. A villanyvezeték pedig - mint egy sarokköszörű - mindkét kezén mély
sebet hagyott.
  Lapzártakor a rendőrség szóvivőjétől megtudtuk: a férjet a kórházban ki-
hallgatták, beismerő vallomást tett.




(Vas Népe, 1998. július 21.)

Baltákkal gyilkolt

Ítélet az egervölgyi emberölés ügyében

  Egervölgyön tavaly decemberben több baltacsapással végzett ivócimborájával
V. László helyi lakos. A vádlott a bíróság előtt sem tudott magyarázatot
adni szörnyű tettére.
  A Vas Megyei Bíróság dr. Varsányi Gábor vezette büntetőtanácsa a
napokban tárgyalta az ügyet. A bíróság megállapította: december 15-én
délután a vádlott segített a ház körüli munkában néhai Zs. Károlynak. 
Az idős, rosszul látó, mozgássérült férfi a konyhájában itallal kínálta 
V. Lászlót, aki alaposan a pohár fenekére nézett. Az iszogatás közben a 
vádlottat a vendéglátója meglökte. V. László ezen feldühödött, és a 
konyhában lévő kisbaltával többször fejbe verte az áldozatot. A balta egy
alkalommal beszorult a koponyába. A vádlott egy másik baltával kifeszítette
a szerszámot, majd legalább háromszor az áldozat gerincére is lesújtott.
Ezután elaludt, hajnalban elsöpörte a ház elől a havat, majd hazament. 
  A szakértők szerint a vádlott alkoholizmusából fakadó közepes fokú
személyiségzavarban szenved. A bíróság V. Lászlót különös kegyetlenséggel
elkövetett emberölés miatt tíz év börtönnel büntette. Az ítélet nem
jogerős.


(Vas Népe, 1998. május 28.)

Művészetek háza Egervölgyön?

  Egy művészetek Háza elnevezésű intézményt szeretne létrehozni Ernst Zobel
osztrák építési vállalkozó a falfestményeiről ismertté vált Egervölgyön.
A létesítményben nemcsak az eddig elkészült falfestmények, s az egervölgyi
graffitifesztivál dokumentumait helyeznék el, hanem a művészek műtermei is
itt lennének. Jövőre is lesz graffitifesztivál Egervölgyön. Ahogy az idén,
jövőre is áprilistól októberig az Interneten olvashatnak az érdeklődők a
kezdeményezésről. Az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium
erkölcsi támogatásáról biztosította a falfestményfalu osztrák kitalálóját.
Anyagi segítséget azért nem adnak, mert Ernst Zobel ezt nem kérte - ezt egy
tegnapi sajtótájékoztatón jelentette be Varga Zsolt, az egervölgyi
graffitifesztivál sajtófelelőse.
  A hatszáz lakosú vasi községben már 32 ház homlokzatát diszítik
falfestmények. Elhangzott: az Ernst Zobel kezdeményezésére létrejött 
graffitifesztivál nyolc "közvetlen" és 16 "közvetett" munkahelyet teremtett
az idén. Az osztrák építési vállalkozó eddig hozzávetőleg tízmillió forintot
áldozott a vasi falura. Ernst Zobel elmondta azt is, hogy öt-hat éven belül
várhatóan "elfogynak a faluban a befesthető felületek". Ezután a községben
vásárolt telkein házakat fog építtetni, s azoknak a falaira is festhetnek a
művészek. Később romos házakat is szeretne venni, s azokat felújítani.
  - A falfestmények művészi színvonalának megítélése változó, elsősorban
idegenforgalmi értékük van - fogalmazott Varga Zsolt, majd arról beszélt,
hogy Mészáros Béla szabaddemokrata országgyűlési képviselő segítségével
nemcsak a minisztérium erkölcsi elismerését vívták ki, hanem azt is elérték,
hogy a szaktárca idegenforgalmi prospektusaiban szerepelni fog a vasi
gtaffitifalu. Jövő vasárnap pedig a Helló, Magyarország! című televíziós
műsorban lesz szó Egervölgyről.
  Mészáros Béla a többi között arról beszélt, hogy az Egervölgyre betelepült
osztrákok mecénásként segítik a falu kulturális életét. Az országgyűlési
képviselő szerint annak idején sem a politikusoknak, sem az építészeknek nem
sikerült kitalálniuk azt, ami Ernst Zobelnek sikerült, hogyan menthető meg
a kihalófélben lévő vasi község.


(Vas Népe, 1997. november 21.)

Falképző-művészet Egervölgyben

A művészek nem keverednek a helybéliekkel

 - Mikor volt az egervölgyi csata, polgármester úr?
 - Csendes falu ez kérem, nem háborúztak errefelé az emberek.
 - Csak azért kérdezem, mert az egyik ház falán meg is festették a nevezetes 
eseményt.
 - Ugyan már, a másik tűzfalra meg bálnát pingáltak, pedig aztán tengere se
volt még a falunak.
 - Hát ha nem is a csatáról, ám a falfestményekről, az úgynevezett
graffitifesztiválokról elhíresült a község.
 - Mi tagadás, még az internetre is rákerültünk.
 - Mit szól a falu ahhoz, hogy külföldi és magyar festőpalánták és képzett 
alkotók telefestették a homlokzatokat.
 - Mindenki beleegyezett a dologba. Elfogadják, hogy Zobel úr ezt akarja.

Ernst Zobel - akire Kercza Péter, a Hegyhát északi nyúlványán elterülő 
Egervölgy első embere is utal - osztrák építési vállalkozó. Két éve járt 
errefelé, megtetszett neki a hely, rögtön vett is két házat: egyet magának, 
egyet a feleségének.
 Persze nem Zobel úr volt a Vas megyei község első osztrák lakója, 
szálláscsinálója. Jelenleg tizenkét osztrák családnak van saját ingatlana 
Egervölgyben, elsősorban hétvégi háznak használják a szépen felújított 
épületeket.
 - Először nemigen örültem nekik - ismeri el a nyugdíjas korú polgármester. 
 - Igaz, hogy kevesebb lett a romos ház, de mivel nem magyar állampolgárok,
nem kapjuk utánuk a normatív támogatást. Végül úgy döntöttünk: jöjjenek, ha
jönni akarnak. Betelepedhetnek Magyarország más vidékéről is, csak a bűnözők
előtt húztuk le a sorompót.
 - Hogyan?
 - Nincs hivatalosan kiadva, hogy ez vagy az nem vehet házat, de azért a 
falu tudja, mi a rend.
 Az "ez vagy az"-ról a polgármester nem óhajt többet beszélni. 
Visszakanyarodunk a falfestményekhez.
 - Zobel úr sokat juttat a falunak - lelkesedik Kercza Péter. - Még a faxot
is ő vásárolta ide az irodába, adott százezret az önkormányzatnak, 
fölruházta a focistákat, még futballkaput is csináltatott. Sajnos csapatunk 
az nincs - teszi hozzá kissé elszontyolodva. - De a graffitifesztiválra csak
összeállnak a fiúk.
 Merthogy Zobel úr kitalálta, hogy mire nyugdíjasként állandó lakosa lesz a
falunak, átszínezteti a házhomlokzatokat Egervölgyön, fölépül a művészetek 
háza, s minden nyáron nagyszabású graffitifesztivál csalogatja ide a 
vendégeket. A rendezvény fő attrakciója természetesen az amatőrök és 
művészek falpingálása.
 Két fesztiválon már túl van a falu - és úgy tűnik, egyre fogy a szabad fal.
 Eddig az apró település harminckét házának homlokzatát diszítették ki. Aki
hozzájárul, hogy a lelkes alkotók vászonnak használják a tűzfalat, annak 
Zobel úr ingyen rendbe hozatja az utcai homlokzatot. A jövő nyári 
fesztiválra két új jelentkező is akadt, de az esemény közeledtével és a 
házak rogyadozásától függően várhatóan megnő az újabb és újabb ajánlatok 
száma.
 Zobel úr számos más településről is kapott reményteljes meghívásokat. 
Legutóbb a Fejér megyei Kálóz arra hívta fel a figyelmét, ott is van tűzfal 
bőven, ha kedve tartja, kiszínezhetné a helyi iskolát.

Az egervölgyi iskola kőfalát indián termékenységi motívumok diszítik. 
Dobolán Gábor, a fiatal igazgató nem igazán lelkes a falfestményektől.
 - Gyerekkoromban az Öregnéne őzikéjén nőttem fel - meséli. - Nekem a falu 
úgy szép, ahogy van. A fehér falaival, a muskátlis ablakokkal, a piros 
háztetőkkel. Minden a falu kultúrájától idegen pingálás csak ronthat rajta.
 - Azt hallottam, hogy az ötödikesek temperával telemázolták a tantermük 
falait. Ez már a helyi graffitiművészet hatása?
 - Egyszerűen megengedtük nekik.
- Nem hisz abban, hogy a falmázolmányok fellendítik az egervölgyi turizmust?
 - Hát nem tudom. Végigfuttatják rajta szemüket az érdeklődők, aztán 
továbbmennek. Az a baj, hogy a rajzok nem fejeznek ki semmit a faluból, 
pláne nem az adott házban élő család életéről, gondolkodásáról. A művészek 
nem keverednek a helybeliekkel, semmit sem tudnak róluk. Kiagyalnak valamit 
otthon és ráfestik a falra.
Ennyi.
 Az iskola testnevelő tanára, Bajnok Imre ugyancsak átengedte háza 
homlokzatát a művészetnek.
 -  Két német főiskolás mutatott egy tervet, nyitott könyvet ábrázolt, meg 
hullócsillagot és tulipánokat - idézi vissza az alkalmazott művészet kezdeti
lépéseit a pedagógus. - Mondtam nekik, ez igen gyermeteg, próbálkozzanak 
mással.
 - Végül mi került a házára?
 - Egy keleti jang-jin jel meg két pillangó. Nem zavar tulságosan, mert 
Sárváron lakom, ezt csak afféle hétvégi házként használom.
 Kószálok az egervölgyi utcákon. A falu mindenkit figyel és számon tart.
 Bár hivatalos adatokat nem ismerek, a község igencsak élen járhat az egy 
lakosra jutó polgárőrök számában. Az itt élő 448 emberből hetvenketten aktív
polgárőrök, akik éjjel-nappal vigyázzák a falut.
 Példát mutat a polgármester is, aki elárul egy hadititkot: éjszakánként ő a
temető egyik termetes síremléke mögé bújva a gazda szemével pásztázza az 
utcákat. Különös tekintettel a vegyesboltra, ahová az éberség ellenére eddig
háromszor törtek be.
 Megyek tovább, szerencsére nem tartóztat fel senki, bizonyára a 
polgármester védelme alatt állok, mert nem zaklatnak, noha több festett 
házba is megpróbálok bejutni.
 Közben az utcán megszólítok egy-két járókelőt.
 - Mit festetne a házára? - lépek egy idős asszony elé, aki kockás kendőt 
szorít a szájára, így védekezik a havat hozó szél ellen.
 - Én-e - kérdez vissza a sál mögül.
 - A Torgyán Jóskát. Az ablak volna a két szeme, aztán amikor lehúznám a 
redőnyt, mindig rám kacsintana.
 - Jövőre biztos akad itt, aki rápingálja - biztatom.
 - Meg is kergetne érte az uram, hogyha összemázoltatnám a nagyszülői házat!
- bukdácsol a néni tovább.
 Egy másik asszonynak - aki a boltból cipeli haza az olajat, ecetet, 
kenyeret, cukrot - megfordítom a kérdést.
 - Mit nem festetne a házára?
 Kicsit töpreng, aztán kivágja.
 - Macskát, angyalom, mert iszonyú allergiás vagyok a szőrére.
 A Kossuth utca 115.-ben találom meg Szőke Józsefet.
 - Mit szól hozzá, milyen nőt kapott? - sütöm el a rosszízű viccet, a ház 
homlokzatára festett hölgyre mutatva.
 - Rám fér. Az asszony elhagyott, egyedül maradtam.
 - Miért hagyta, hogy befessék a házat?
 - Nem hagytam, direkt kértem. Gondoltam, így úszom meg a legolcsóbban a 
tatarozást. Jövőre az udvari falat is bemázoltatom, mert az is düledezik.
 - Mit csinál az a nő ott a homlokzatra rajzolt kerítés fölött, a tűzfalon?
 - Hát bókul.
 - Mit csinál?
 - Hát szenderül. Ráhajtja a fejét a kezére.
 - Azért ott alatta a kerítés is élethűnek látszik - dicsérem meg a 
térhatású alkotást.
 - Étethű? - kérdez vissza az emberem. - Annyira az, hogy mindennap akad 
valaki, aki a falon akar bejönni. Csak akkor veszi észre, hogy az festmény, 
amikor beveri az orrát.
 Szőke József meggyőződéssel monjda, hogy a faluban az ő házának a 
homlokzata sikerült a legjobban. Igaz, a helyi népszavazáson csak másodiknak
hozták ki, de ő azt hallotta, lehetett valami susmus a dologban. Az első 
díjat a szomszéd nyerte a sötétlila függönymotívumaival.
 Végül is Szőke József ezt rendjén valónak tartja, elvégre a szomszéd saját
maga szerezte be a festéket Zobel úrnak. Ennyi viszontszolgáltatást 
megérdemel érte.

Hajba Ferenc


(Népszabadság, 1997.)

Fejszés halál Egervölgyön

Egész nap poharazgattak - A gyanúsított elaludt az áldozat mellett

  December közepén megöltek egy embert Egervölgyön. Az ügy részleteiről a 
Vas Megyei Rendőr-főkapitányság vizsgálati osztályán dr.Horváth László alez-
redes, az életvédelmi alosztály vezetője számolt be:
  -December 16-án délelőtt kilenc órakor az egervölgyi polgármester beje-
lentést tett a Vasvári Rendőrkapitányságon, hogy Egervölgyön, a Kossuth ut-
ca 100. szám alatti lakásán vérbe fagyva fekszik Zs.K. hatvanhét éves helyi
lakos. A helyszínen megjelentek a Vasvári nyomozók, majd értesítették a me-
gyei főkapitányság ügyeletét. A helyszíni szemle során a holttest mellett 
találtak egy rövid nyelű, véres baltát.
  -Milyen szálon indult el a nyomozás?
  -Megtudtuk, hogy V.L., a feltételezett elkövető, nem aludt otthon. Élet-
társa a kihallgatása során is megerősítette ezt, sőt azt is megemlítette: 
neki azt is elmondta a férfi, hogy ő fejbe ütötte az öreget. A helyszíni 
szemle során találtak egy másik hosszabb nyelű fejszét, amelyik szintén
véres volt. Erről az eszközről szagmintát rögzítettek. A rendőrorvos meg-
vizsgálta a holttestet, és a sértett fején durva koponyasérüléseket talált,
valamint az elhalt keresztcsontja, vagyis a dereka körül két vágott sérülést
rögzített. A boncolás után kiderült, hogy a fejsze okozta agysérülés mellett
-ami a halál közvetlen oka volt- a sértett csigolyái is eltörtek, s ugyan-
csak törött volt két bordájának a gerincoszlop melletti oldala. A sérülések-
kel kapcsolatban az orvosszakértő megállapította, hogy a sértett koponyájá-
ra közepes erővel öt-hat ütést mértek egy éles eszközzel.
  -Kiket hallgattak ki az üggyel kapcsolatban?
  -A bejelentőt, a kocsmárost és a vélt elkövető élettársát. A tanúvallomá-
sok és a helyszíni szemle adatai alapján V.L.-re terelődött a gyanú, ezért a
vasvári kollégák a gyanúsítottat Szombathelyre kísérték. Az előállítás után
először vért vett tőle az orvos, mellyel később igazolhatjuk az alkoholos 
befolyásoltságát. Egyébként is nehéz volt vele kommunikálni. Válaszolt ugyan
egy-két kérdésre, de tagadta, hogy elkövette volna a gyilkosságot. Szerinte
azért hoztuk be, mert valaki agyonütötte a szomszédját. Elmondta azt is, 
hogy nem ő volt a tettes, mert ő barátja volt az elhunytnak. Ennek igazolá-
sára azt is megemlítette, hogy a havat is eltakarította azon a reggelen ba-
rátja lakása előtt. Megjegyezzük, ez igaz, csakhogy ezt akkor tette, amikor
a hajnali órákban a sértett lakásából eljött. Ezt az is bizonyítja, hogy a 
hólapát az utcai ajtóban volt. Később beigazolódott feltevésünk: V.L. elme-
sélte, hogy a sértett mellett elaludt, majd hajnalban felébredt, kiment a 
lakásból, mivel látta, hogy esik a hó, eltakarította azt. Visszatérve a ki-
hallgatás kezdetére: a gyanusított eleinte tagadta, hogy bármit elkövetett
volna, majd egy kérdésre -hányat ütött- azt válaszolta: többet. S hogy miért
bántotta? Hosszú várakozás után csak annyit felelt: mert meglökött.
  -Mit hozott fel mentségére?
  -A gyanusított állítja: barátja volt Zs.K.-nak, akinek látása, hallása is
gyenge volt, s mozgása sem volt túl fiatalos. V.L. elmondása szerint decem-
ber 15-én délelőtt bort hozott neki a pincéből, azután beszélgetni kezdtek 
az áldozat lakásán. Közben poharazgattak, majd délután V.L. -valószinűleg
mert éhes volt- hazament. Később visszaérkezett idős barátjához, aki nem is-
merte meg őt, érkezését támadásnak vélte, ezért V.L.-t meglökte, aki haragra
gerjedt, és a hosszú nyelű fejszét kézbe fogva ütött, s a földre kerülő ál-
dozat fejére többször is lesúlytott.
  -Van magyarázat arra, hogy két ütés után miért súlytott le újra?
  -Nem, azt a mai napig nem indokolta, hogy miért vágta többször fejbe idős
barátját. 


(Vas Népe, 1998. január ??.)