Az én macskám


A macska nevelése

A reggeli és más étkezések, a főzés eleinte nem ment zökkenőmentesen. A cicus azt teljesen természetesnek veszi, hogy ő kap enni, sosem üresek a tálkái, de az, hogy nekünk jóval több jutott, mondhatnám dúskálunk a finomságokban, mégsem osztjuk meg vele, az igen fel tudja háborítani. Ő persze mindent megtesz, hogy ne maradhasson ki semmiből. Az, hogy izgatottan járkál az asztal körül, minden falatunkat figyeli még nem lenne gond. Csakhogy az asztal az, ahová ő vágyik. Ezért már a legelső időszakban elkezdük megtanítani neki, hogy az asztalra ő nem teheti fel a lábát.

A macskák nevelése nem könnyű dolog, mert nagyon nem szeretik, ha akadályozzuk őket bármiben. Nehezen fogadnak szót, újból és újból próbálkoznak. Azonban ha próbalkozásaikhoz negatív élmények kötődnek, abbahagyják. Nagyon vigyázni kell, hogy következetesek legyünk, és mindig tudatni kell velük, hogy miért kapnak ki. Ez a macskáknál jóval nehezebb, mint a gyerekeknél, mivel a szavainkat nem értik (csak a hangsúlyból és a szemünkből következtetnek az érzelmi töltésre). Ha az ujjaddal rámutatsz valamire, a cicus az ujjad hegyét fogja bámulni. Ha a tettükhöz kapcsolódó negatív élmények túl gyengék, a cicus csak lassan és csak rövidebb távon tanul belőlük. Ha túl erőszakosan lépsz fel, a cicus állandóan menkülni fog előled, semmi örömödet nem leled benne, csak a bosszúság és a pénzkiadás marad. Különben sem szabad nagyon ütni, mert kicsi, és azért sem, mert a karmait használja meneküléshez, aztán magyarázhatod a barátaidnak, hogy csak rózsát metszettél.

A macskanevelés módszerei:

  1. Még mielőtt elkövetné tettét, játékosan eltereljük a figyelmét.
  2. Egyszerűen odébb tesszük a macskát. Persze ekkor még sokszor vissza fog jönni, és csak pár percre oldja meg a problémát.
  3. Megvárjuk, hogy megtegye, aztán megdorgáljuk. Sunyi, de sokszor hasznos megoldás lehet.
  4. Az eset megtörténte után, később szídjuk le. Csak akkor használható, ha komoly vétket követett el, és félreérthetetlenül meg tudjuk mutatni, mit csinált rosszul.
Mindegyik módszernek megvannak a maga előnyei és hátrányai. Bár egyáltalán nem biztos, hogy helyesen döntöttem, azért leírok néhány konkrét esetet, mikor hogyan cselekedtem. Mivel minden macska más-más személyiség, mindegyiknél másképp kell kezelni a problémákat. Általában minden szídás után pár perccel ki szoktam békülni a cicussal, megsimogatom a kobakját, így a negatív élmény ugyan megmarad, de nincs harag. Nagyon vigyázz arra is, hogy ne próbálj túl sok rendszabályt a cica nyakába zúdítani, mert szegény a végén minden mozdulatánál félve várja a szídást. Ha három-öt egyszerű szabály nem elég a cicussal való együttélésedhez, akkor próbálj a cicus eszével gondolkozni, és eszerint változtatni.

Bár sokmindenre meg lehet tanítani egy macskát, például arra, hogy ne egye meg a kedvenc papagájunkat, azért vannak olyan alapvető dolgok, amin nem változtathatunk. Ilyen például a cicák liberalizmusa. A macskák, bár jól megvannak egymás közt, eljátszadoznak szívesen, azért teljesen önálló, független egyedek, nincs vezér közöttük. Így van ez az emberekkel való viszonyuknál is. A cicát megtanítani arra, hogy üljön le, és maradjon a helyén, ha azt mondod neki, szinte lehetetlen, és különben is csak állatkínzás volna.


Tartalomjegyzék Következő fejezet