ANYA ÉS GYERMEKE
Tiszteld!
Ketten szeretnek engem
Első mondatok
Pünkösdi kívánság
"Tetszék a Szentléleknek  és nékünk"
Beszámoló egy  konferenciáról
„G o n d o l a t o k”
A Biblia és Egyiptom
Az Isten imádásának öröme
Derűs percek
F a k a n á l
Eseménynaptár május-június hónapra

  Szeretettel köszöntjük az édesanyákat !

Mennyi melegség, mennyi szeretet, mennyi öröm van ebben a két szóban: anya és gyerme-ke! Mennyire összetartoznak, elválaszthatatla-nok egymástól.
Ők azok, akik vonzóvá teszik az otthont, akik derűvel, fénnyel varázsolják tele a családi kört, ők a család napsugarai. Ők azok, akik értelmet, tartalmat adnak földi életünknek, küzdelmeinknek és verejtékeinknek. Ők azok, akik nélkül üres, céltalan lenne az életünk. Mert lakást, házat pénzért is vásárolhatunk, de otthont, csak az egymásért élő és szolgáló szeretet által létesíthetünk. Amikor meglátjuk magunkat szemük tiszta tükrében, gyönyör-ködünk minden mozdulatukban és gagyarászó hangjukban. Mi nagyszülők, már másodszor merítünk a szeretet tengeréből, és ilyenkor elfelejtünk kort és fáradságot.
Ők azok, akik külön színfoltjai gyüle-kezeteinknek. Istentiszteleteinken igyekezünk megvalósítani az ünnepélyességet és méltóságot. Néha sikerül is, de ők azok, akik kéretlen beszé-dükkel megtörik a csendet, megzavarják a ren-det. Mégis szívesen elszenvedjük ezeket a kel-lemetlenségeket és ünneprontásokat, mert ez jelzi az életet és a gyülekezet jövőjét. Ahol nincsenek kismamák és gyermekek a gyüleke-zetben, nagyobb a csend és nagyobb a rend, mert nincs, aki félrehúzza a terítőt, felrúgja a szőnyeget; mégis jobban szeretjük ezt a „ren-detlenséget”, mert ez az élet rendje, amaz in-kább a temetők csendje. Az ünnepélyesség és a családias közvetlenség együtt alkotják gyüleke-zeteink sajátos légkörét.
Ők azok, akik által szebbé lesz a föld, és él a nemzet. Mi, szülők őseinktől hozzuk a lángot, és gyermekeinknek adjuk tovább. Ők azok, akikre annyi figyelmet szentel a társadalom, akikre hazánkban milliókat áldoz az állami költségvetés.
A család az Isten szívében megszületett gondolat. Isten azért teremtette az édesanyákat, hogy általuk benépesítse a mennyet. Ők azok, akikben, és akik által Isten véghezviszi, megvalósítja teremtő szándékát. A család csak úgy teljes, ha apa, anya és gyermekek vannak jelen. Nincs nagyobb méltóság e földön, mint anyává lenni. Azok a nők, akik önmagukat kímélve nem vállalják a gyermekáldást, legnagyobb méltóságukról és legtisztább örömeikről mondanak le, és fosztják meg magukat.

Herjeczki András

    Tiszteld!

„Tiszteld atyádat és anyádat,
hogy hosszú ideig élhess a földön!”
2.Móz. 20:12.

Életedet nekik köszönheted,
Ők Isten kezéből vettek át.
Nagy feladatra vállalkoztak,
Mikor vállalták a kisbabát.

Sokszor sírtál, s voltál beteg
Hosszú gyermekéveid alatt,
Apád és Anyád csak érted éltek;
Rájuk ezernyi gond szakadt.

Neveltek. Vigyáztak rád, óvtak,
Őrizték imbolygó léptedet.
Nehogy megbotolj valami rögben,
Nehogy töves szúrja meg kezed.

Tiszteld és szeresd hát őket.
Ők érted éltek egy életen át,
S köszönd meg Istenednek is,
Hogy adott neked ilyen apát
És anyát!

Surján Magda
 

Ketten szeretnek engem

Anyu – kéznél van, ha szükségem van rá
Anyu – segít nekem
Anyu – csak a javamat akarja
Anyu – gondoz, ha beteg vagyok

Anyu – vele mindenről beszélhetek
Anyu – a barátnőm is
Anyu – mennyire fájhat neki, ha jóságát kihasz-nálom
Anyu – neki is szüksége van rám
Anyu – egyszerűen szeret engem

De van valaki, aki sokkal jobban szeret, aki sokkal többet ad nekem, aki meghalt helyettem, hogy én éljek örökké:

Jézus – aki értem meghalt és feltámadt
Jézus – aki meghalt, hogy örökké éljek
Jézus – akit kigúnyoltak, megfeszítettek
Jézus – akit Isten – az Ő Atyja – elhagyott, mert Isten túl szent ahhoz semhogy elnézze a bűnt Jézus – szeret engem – sokkal jobban, mint anyu

Egyszerűen érthetetlen!

Melinda, 14 éves(ETHOS)

Tavaly tavasszal történt. Kétéves kis unokánk nálunk volt vidéken két hétig. Még csak néhány szót tudott mondani, bár érthetetlen gyermeknyelvén sokat beszélt. Május lévén édesanyja gyakran szerette volna levegőre vinni, de csak ritkán sike-rült, mert sokszor esett az eső.Egyszer csak a kis Endre is megszólalt: „Esik az eső”. Ez volt az első mondata. Nyáron is örömmel emlékeztem vissza kisunokánk első mon-datára; nemcsak azért, mert beszélni tanul, hanem azért is, mert azok által a májusi esők által jó búzatermést adott az Úr, és lett bőven kenyér hazánkban.
Októberben pedig mi jöttünk fel Pestre kisunokánkhoz. Csendesen viselke-dett a gyülekezetben az istentisztelet alatt. Kifelé jövet kézen fogtam, de ő még a lépcsőn megállt, és az imaház belseje felé mutatva megszólalt: „Ott a kereszt”. Ez volt a második mondat, amit tőle hallottam.
Örültem, mert emlékeztem a májusi eső által adatott búzakenyérre, most pedig amaz igaz, élő kenyérre, Krisztusra, aki szenvedése által nekünk üdvöt, bűnbocsá-natot, békességet ajándékozott.

Egy nagymama

Pünkösdi kívánság

Jöjj Szentlélek, égi tűz,
tisztísd meg ajkunk és szívünk,
gyújtsd lángra hamvadó hitünk!

Jöjj Szentlélek, és taníts
igaz úton járni,
hű szívvel szolgálni!

Jöjj Szentlélek, Te vezess
utunkon a célig,
a hitharcban végig!

Jöjj Szentlélek, éltünk fénye,
Napunk vagy Te, fölkelő:
újjá szülő szent Erő!
Groska József

 Egyik csodálatosan szép mondata a Szentírás-nak. Pünkösd után legszebb törekvése lehet
 egy keresztyénnek: Úgy élni, hogy ezt az örö-met megismerhesse. Mert minden embernek  a Szentlélekkel létrejött, vagy létre nem jött kap-csolata dönti el a sorsát.
A pogányokból lett keresztyéneknek ez nyitott kaput a gyülekezetek felé: "Vették a Szentlel-ket,miképpen mi is" (Apcs. 10:44-48).
Kezdetben rendben volt minden. Isten a maga Lelkét lehelte az emberbe és lett az ember Isten képmása (1Móz 2:17). Amíg engedetlenségbe nem esett. A halálnak halála elsősorban ezt jelenti: "Ne maradjon az én lelkem az ember-ben" (1Móz 6:3). Az özönvíz eláradását ezzel indokolja a Szentírás:
"Tekinte azért Isten a földre és íme meg vala romolva, mert minden test megrontotta vala az ő útát aFöldön" (1Móz 6:12).
Az özönvíz után kiváltságos, kiválasztott sze-mélyek Isten Lelke által tettek nagy dolgokat. Gedeon,Illés, Elizeus, Dániel. Jézus Urunk is ezzel igazolja Messiás voltát: "Az Úrnak Lelke van énrajtam..." (Lk. 4:18).
Nem lehet embernek nagyobb öröme ezen a földön, mint a Szentlélek által való öröm (Róm 14:18).
Kár, hogy olyan sok a zavar és olyan kevés a tiszta ismeret ebben a kérdésben. Amit a Szent-lélekkel kapcsolatban feltétlenül tudni kell: a kegyelem korszakában, amelyben ma élünk, Isten adja személyválogatás nélkül annak, aki kéri (Lk 11:9-13). Akik engednek néki (Apcs. 5:32).
Rendkívüli tettekre képesít (Mk 16:15-18). Haszonra adatik a Lélek (1Kor 12:7). Mindenek ékesen és jó renddel legyenek (1Kor 14:40). "Amik csak jóhírűek" (Fil 4:8).
Nem kerülhetjük meg a feleletet erre a kérdésre: Vettetek-e Szentlelket miután - vagy mielőtt -
megkeresztelkedtetek? (Apcs. 19:2). De ezt sem, hogy tetszik-e a Szentléleknek, ami nekünk tetszik.
A Bibliában vannak feljegyezve esetek, amelyek megmutatják mennyire fontos, hogy az Istennek velünk  közölt Lelkét megbecsüljük. Saul király engedetlen lett az Úr iránt. Noha vette az Úrnak Lelkét és prófétált is (1Sám 10:10-13). Félre tette az Úr (1Sám 13:13-14).
Dávid is vétkezett. De bűnbánati imájában azért könyörög: "A te Szentlelkedet ne vedd el éntő-lem!"(Zsolt 51:9,15). Az Úr megbocsátott. A korintusiak a Léleknek minden ajándékával dicsekedhettek.
De tanulni nem akartak, súlyos bűnöket elkö-vettek. Pál apostol szigorúan feddi őket (1Kor 14:20). A galáciabeliek test szerint kívánták folytatni azt, amit Lélek szerint kezdtek el (Gal 3:13). Pál figyelmezteti őket, hogy elszakadtak a Krisztustól (5:4).
Úgy kell ügyelni mindennapi életünkre, mint akik tudjuk, hogy testünk a Szentlélek templo-ma. Aki megrontja az Istennek templomát, megrontja azt az Isten. Úgy kell élnünk, hogy szívünkben ott lehessen ez az érzés, elménkben ez a gondolat:
Tetszék a Szentléleknek és nékünk.

Oláh Lajos
 

„Mert ha az evangéliumot hirdetem, azzal nincs mit dicsekednem, mivel kényszer neheze-dik rám. Jaj nekem ugyanis, ha nem hirdetem az evangéliumot! Mert ha önként teszem ezt, jutalmat kapok, ha pedig nem önként, sáfár-sággal vagyok megbízva.”I. Kor. 9: 16-17.

Nemeshegyi Tímea
 

„Csak a hit győz a kétségbeesés felett.”

„A hit látja Istent – és Isten látja a hitet.”

„Ha Isten teljesíti kérésünket, szeretetből teszi ezt, de ha nem teljesíti, az is szeretetből törté-nik.”

„Mindenki annyival lesz gazdagabb, amennyit a magáéból másoknak ad.”

„A világnak leginkább olyan emberek hiányoz-nak, akik mások hiányaival törődnek.”

A titok felfedése mindig annak a hibája, aki rábízta azt valakire

A szegénység közvetlen oka a nagy vagyon.

Nem sokra megyünk a barátságban, ha nem vagyunk hajlandók megbocsátani egymásnak apró hibáinkat
 

1999. március 13-án hajnali öt  volt, amikor néhány ezer méter magasból megláttam a Nílus deltáját. A hajnali szür-kületben még világítottak a kisebb-nagyobb települések lámpái, jól lehetett látni azokat a széles utakat, amelyek Port Szaidba és Szuez felé vezettek. E két út közé lehet elképzelni az Ótestamentumból jól ismert vidéket, a Gósen földjét. (1. Móz. 46.) Rövid idő múlva gépünk landolt a Kairói Nemzetközi Repülőtéren, amely a héliopoliszi városrészen terül el. Két  múl-va a luxori járattal ismét a levegőbe emel-kedtünk és rövid ideig a fényes napkorong sugarai megvilágították a delta-vidéket, az élénkzöld növényzet határozottan elszakadt a sivatag szélétől.
Héliopolisz (napváros) az ókorban nagy és jelentős város volt, tartományi székhely, később a görögök nevezték így. A Bibliában több helyen Ón városnéven ismerjün. (pld. Ez. 30:16., Jer. 43: 13. stb.) Ábrám korában ez a város már vallási köz-pont, papi város, a napistenségek városa volt. A mai Kairó központjától 12 km tá-volságra helyezkedett el Egyiptomban, az Óbirodalomban (Kr. e. 2700-2400. között), mint Re-Harachte, Chepte, és Atum nevű napistenségeket, a Középbirodalomban (Kr. e. 2060-1785. között) a helyi istensé-geket azonosították a héliopoliszi istensé-gekkel: Szobek-Revel, Month-Revel, Amon-Revel. Ma is mintegy száz helyi istenség ismert a különböző korokból Egyiptomban. József Aszenátot, Ón papjá-nak lányát vette feleségül (l. Móz. 40:45.). Sok obeliszket állítottak fel, mert úgy kép-zelték el, hogy az obeliszkek felfogják a nap sugarait. A 12. dinasztia korából csu-pán egyetlen obeliszk maradt meg, amely 1. Szeszosztrisz fáraó (Középbirodalom) obeliszkje, amely a napisten hatalmas templomának bejáratához tartozott.
(Itt említem meg, hogy utazásom utolsó két éjszakáját is ebben a városrész-ben található egyik szállodában töltöttem. Ekkor olvastam el Ábrám és József törté-netét. Az ablakból félkörben lehetett látni a modern városi házakat és elképzeltem, hogy egykor Izráel népe számára ez a vi-dék, meg a kissé távolabbi volt a Szolgaság Háza, elkeseredésük miatt pedig úgy emlé-keztek, hogy itt élték át a „húsos fazekak” korát…)
Ábrám tehát ebbe a környezetbe érkezett családjával együtt a Középbiroda-lom idején Kr. e. 1900. körül. Gondolkodá-sát és tettét nem az előző életútján szerzett, Urával kapcsolatos gazdag tapasztalatai irányították, hanem sokkal inkább félelme, a mindennapi léte személyes biztonsága. Oltárépítésről, hálaáldozatról sem olva-sunk. Ilyen emlék maradt fenn ebből a korból Beni Hasszánban, III. Mentuhotep sírkamrájában. A színes kép mára már eléggé megkopott. Ezen a falrajzon egy sémi pásztorcsoport látható, akik állataik-kal együtt érkeztek a határra és bebocsátást kérnek az egyik főembertől. Ruházatuk jellegzetesen keleti viselet, arcuk a sémi fajra jellemző vonásokat mutat. Nem üres kézzel jöttek, szemfestésre alkalmas anya-got adnak át. Az 1980-as években készült eredeti diafelvételen láttam ezt a jelenetet, személyesen erre a vidékre ma nem aján-latos utazni… A képen látható teherhordó állatként a szamár, háziállatuk a bárány és a kecske volt. Akkor még Egyiptomban sem használták a kocsit és a lovat. A Biblia sem tesz említést a történetben erről.
Ebben az időben már nem Memp-his (Nóf) volt a főváros, egyébként is az Óbirodalom idején a fáraók (röviddel azu-tán, hogy Ménész megalapította a várost Kr. e. 3000-ben, ekkor Alsó- és Felső Egyiptomot is egyesítette) a királyi szék-helyüket a 3. d. tagjai kissé távolabbra Szakkarába, majd később  a 4. dinasztia tagjai Gizehbe, ezután az 5. d. tagjai Abuszir mellé helyezték át. A 6. d. tagjai ismét Memphis mellé települtek. Így ide építették meg a híres piramisokat, ahova a fáraók haláluk után temetkeztek. Memp-hisbe azonban a későbbi korok fáraói is gyakran visszatértek, mert stratégiailag fontos helyen feküdt, a hercegek is szíve-sen választották rezidenciájuknak. A Biblia gyakran elmarasztalóan említi, megjöven-döli pusztulását. (Ézs. 19:13., Jer. 2:16., 44:1., 46:14., 19., Ez. 30:13., 16., Hós. 9:16.)
A történelem során többször virágzásnak indult, többször elpusztult, mára nagyon kevés emlék őrzi egykori dicsőségét. Kevés palota maradvány látható, inkább az Újbi-rodalom emlékei jelentősek II. Ramszesz korából. (kr. e. 1572-1070.)
 Az Egyiptomiak hittek abban, hogy a földi élet a túlvilágon is folytatódik, ezért az élőknek kötelességük gondoskodni az elhunytakról. Amikor egy fáraó elfoglalta a trónt, megkezdte sírhelyének építését. Kez-detben masztabákat, majd piramisokat, később sziklasírokat építettek. Haláluk után megkezdődött a holttest mumifikálása, amely 40 napig tartott. (Akiket a részletek is érdekelnek, azoknak személyesen el-mondom a folyamatot.) További 40 napig tartott a temetési szertartás. Ezt követően elhelyezték a sírkamrába, vele együtt te-mették el használati eszközeit, harci felsze-relését, kedvenc személyes tárgyait, értékes ékszereit. Gondoskodtak megfelelő meny-nyiségű és minőségű élelemről is.
 A legtöbb sírhelyet rövid idő után kira-bolták, ezért értékeli az utókor azokat a leleteket, amelyek még viszonylag jó álla-potban megmaradtak, mert ebből lehet következtetni az adott kor emberének min-dennapi életvitelére, hitgyakorlatára, kultu-rális és civilizációs fejlettségi fokára. Áb-rám idejében a kisebb piramisokat, masztabákat, Dzsószer fáraó lépcsős pira-misát már befedte a homok, a leghíresebb hármat a Kheopsz, Kephrén, Mükerinosz piramisokat is a Középbirodalom végén nagy mennyiségű homoktól kellett meg-szabadítani. A közelben levő szakkarai masztabák egyikében érdekes falrajzokat fedeztek fel a kiásás után. I. Pepi fáraó korában élt főember családi sírkamrája ez, amelyben az áldozati oltárhoz vezető fo-lyosón jól látható, hogy az áldozati állato-kat megtömték, felhizlalták, hogy minél alkalmasabbak legyenek a szertartáshoz. Különböző szárnyasok áldozati bemutatása is látható. A halászatra használt eszközök falrajzai a mai halászati gyakorlatban is ismertek, kerítőhálót, vetőhálót használtak.
 Már az Óbirodalom idején a Nílust szabályozták, gátakat, csatornákat, egysze-rű átemelőket építettek és fokozatosan vonták be a területeket mezőgazdasági művelésre. A Nílus rendszeres áradása, a magával hozott termékeny iszap leülepedé-se lehetővé tette, hogy 7-30 km szélesség-ben a folyó mentén egyszerű eszközökkel árpát, búzát, cukornádat, datolyát, stb.-t termeljenek. Évente kétszer is arattak, jelentős készletek halmozódtak fel, ezért vonzotta a környező országok népeit, amelyeket viszont gyakori szárazság súj-tott, kiszáradtak a legelők, éhség tört a lakosságra. Kialakult a cserekereskedelem. Egyiptom hatalma megerősödött, a környe-ző népekkel, líbiaiakkal, etiópiaiakkal, ázsiaiakkal harcba keveredett, a leigázottakat rabszolgáknak elhurcolták és velük építtették a monumentális létesítmé-nyeiket, gazdaságukban dolgoztatták őket.
 Ábrám érkezése idején a főváros már Théba volt, de jelentős szerep jutott ebben az időben Memphisnek is, mivel a fáraók a harcok miatt idejük nagy részét itt töltötték. A delta vidéke kedvelt pihenőhely volt, a hercegek is itt telepedtek le. Ábrám is itt kerülhetett kapcsolatba a fáraó főemberei-vel, akik Őt és feleségét a fáraónak bemu-tatták. A 11. dinasztia fáraóiról elég keve-set tudunk, de az biztos, hogy a Mentuhotep nevet viselték, Mentu Théba helyi istenség nevéből származtatták.
 Ábrám egyiptomi tartózkodása nem volt hosszú, fondorlatos cselekedete tekin-télyét megtépázta. A fáraó rövid úton eltá-volította családjával, szolgáival, szerzett vagyonával együtt. (I. Móz. 12:10-20.)
 József egyiptomi története rávilágít arra a korra, amelyet a történészek Második Átmeneti Kornak is neveznek. (Kr. e. 1785-1152.) Amikor Józsefet eladták test-vérei és Egyiptomba került, jelentős válto-zások történtek. A nemzeti uralom meg-szűnt, s a hatalmat átvették a keletről érke-ző sémi-beduin fajú törzsek, a hikszoszok. A hagyományos nemzeti uralom visszaszo-rult Felső-Egyiptom területére. József tehát a hikszosz fáraók idejében élt az udvarban és vált bizalmas, fontos beosztású, nagy hatalommal rendelkező államférfivé. (I. Móz. 41:41.) Ekkor hozta el családját a delta vidékére, ahol a bibliai események történtek. (I. Móz. 47.) A szárazság Egyiptom gazdaságát is sújtotta, amikor a Nílus nem hozott kellő mennyiségű vizet a forrásvidékekről. Ekkor vásárolta fel a termést József és gyűjtötte a városi magtá-rakba, hogy legyen a szűkös esztendőkben is gabona. A talajművelés, vetés, aratás, szelektálás mellett a gabonatárolók építése fontos feladattá vált. (I. Móz. 47:13-26.) A készletek nyilvántartása megnövelte az adminisztráció szerepét, így az írnoki fog-lalkozás jelentőségét is. A papság befolyása továbbra is megmaradt, Ón „napváros” jelentősége tovább növekedett, a csillagá-szat, a földmérés, az építészet tudománya magas szintet ért el. József halálával, majd a nemzeti uralom visszaállításával Izrael kedvezményezettsége is megszűnt. Min-dennapi életüket, szokásaikat az egyiptomi életforma erősen befolyásolta, de zsidó önazonosságukat mégsem törte meg száza-dokon át sem. Az ősöktől örökölt Isten-hitüket sokan végig megtartották. József egyiptomi módon szabályosan mumifikált tetemét is magukkal vitték Kánaánba. (I. Móz. 50:25-26.)(Folyt. köv.)

Kovács Imre

Az Istenben való örvendezés természetes kifejezője: Isten imádása. Ennek különböző formái vannak. Lehet csöndes imádat, máskor hangos dicséret és hálaadás. Az Istenben való öröm kifejezésének egyik lehetősége az ének. Az éneklésben fejezi ki az ember Isten dicsére-tét. Énekelhet az ember magányosan is, szívé-ben is, de az öröm legmagasztosabb kifejezése az, amikor a nagy gyülekezet énekli hangosan az Úr dicséretét.

A vonaton az idős bácsi az életéről mesél az utastársaknak.
- Nem volt könnyű a gyermekkorom. Négyen voltunk testvérek, és nekem, a legkisebbnek kellett hordanom, amit az idősebbek kinőttek.
- Ilyesmi ma is előfordul - veti közbe az egyik utas.
Csakhogy négyünk közül egyedül én voltam fiú!
 
- Mivé varázsolja a gonosz boszorkány a villamost?
- Békávé.
 
- Mama, miért sírsz? – kérdezi zokogó anyját a gilisztakölyök.
- Apád miatt.
- Miért, mi történt vele?
- Elment horgászni…
 
Ferike kérdezi az apukáját:
- Apa, tudod melyik vonat késik a legtöbbet?
- Nem én, kisfiam!
- Amit tavaly ígértél!
 
- Ezt nem lehet elviselni. Ma újabb névtelen levelet kaptam - panaszkodik Kovács a barátjá-nak.
- Tudod mit? Ne válaszolj neki!
 
Csak tudnám, mit ajándékozzak a feleségemnek a születésnapjára - töpreng Kovács úr.
- Miért nem kérdezed meg? - noszogatja a ba-rátja.
- Nem, az nem lenne szerencsés. Olyan sok pénzt nem szeretnék kiadni!
 

R i z s t o r t a

Hozzávalók: 10 dkg rizs,  6 dl tej, 2 dl tejszín, 10 dkg mazsola, 3 dkg vaj, 2 púpozott evőkanál zselatinpor, 1/2 citrom leve és reszelt héja ,ízlés szerint cukor vagy méz, mokkáskanál só-1, 1/2 cm vékony kerek piskótalap.
Elkészítése:
A rizst gondosan megmossuk, átválogatjuk, majd leszűrjük. A vajon  üvegesre pirítjuk, ezután 2 dl vizet és 5 dl tejet ráöntünk. Megsóz-zuk, majd addig főzzük, amíg az összes folya-dékot elfővi. Közben a megmosott, leszárazott és átválogatott mazsolát, valamint a reszelt citromhéjat is hozzáadjuk. Végül belekeverjük a cukrot és a citromlevet. Ezután a rizst hagyjuk kihűlni. Közben a tejszín felét kemény habbá verjük. A zselatint lábaskába szórjuk, a megma-radt  tejet ráöntjük, és kis lángra téve, folyama-tosan, a zselatin oldódásáig kevergetjük. A már kihűlt rizsbe belekeverjük az ugyancsak kihűlt, de még nem dermedt zselatint, majd a tejszínha-bot is óvatosan beleforgatjuk. A vékony piskó-talapot belefektetjük egy kapcsos tortaformába, és ráhalmozzuk a habos rizst. A tetejét egyenle-tesre simítjuk, majd fóliával befedve, a hűtőben megdermesztjük. Ez legalább fél nap. Tálalás előtt a forma oldalát késsel meglazítva, a fém tortalappal együtt tálra csúsztatjuk, és a tetejét tetszés szerint feldíszítjük mazsolával, valamint a megmaradt tejszínből vert kemény habbal. Málnaszörppel lelocsoljuk, és szeletekre vágjuk. (Ha előzőleg piskótát sütünk, egy vékony lapot érdemes belőle "megmenteni" a rizstortához. Piskóta nélkül is jó.)
 

Állandó alkalmaink

Kedd:   17,00  Imaóra
Szerda:  18,00 Ifjúsági óra
Csütörtök: 18,30  Bibliaóra
Vasárnap: 10,00  Istentisztelet
    16,00 Törekvők órája
    17,00  Istentisztelet

 Imaházcím: Pesterzsébet, Ady E.u.58.  Ady E. u.-János u. sarok

Május
02.   9,00  Ima
 10,00  Istentisztelet, úrvacsora
 17,00  Anyák napi istentisztelet
08. 15,30  Menyegzői istentisztelet
09.   9,00  MKBK
 10,00  Istentisztelet, gyülekezeti tanácskozás
 17,00  Istentisztelet
13.  18,00  Menybemenetel napja
16.   9,00  MKBK
 10,00  Istentisztelet
 17,00  Istentisztelet
23.   9,00  Ima
 10,00  Pünkösdi istentisztelet
 17,00  Pünkösdi istentisztelet
24.  Kirándulás Felsőpeténybe
26. 18,00  Elöljárósági megbeszélés
28. 18,00  Fiatalházasok köre
30.   9,00  MKBK
 10,00  Bibliaköri és énekkari
 17,00  évzáró

Június
06.   9,00  Ima
 10,00  Istentisztelet
 17,00  Istentisztelet
12. 15,00  Gyermek programok
 19,00  Ifjúsági est
13.   9,00  Ima
 10,00  Evangelizációs isten-tisztelet
 17,00  Evangelizációs isten-tisztelet