Pálmaág
Így indult el
Feltámadott!
Énekkari jubileum Erzsébeten
Cserepka János 1919-1999
A Biblia és Egyiptom
Beszámoló
"Testem ... vérem... sokakért"
Gyerekeknek
Bemerítés Gyülekezetünkben
Keresztrejtvény
F a k a n á l
Eseménynaptár április hónapra
Derűs percek

 
Valamikor a múlt század végén, a magyarországi baptista misszió kezdeti szakaszában baptista gyülekezet alakult Erzsébetfalván. Az evangélium üzenete volt az, amely az egyszerű munkásembereket megszólította, és hallatán többen csatlakoztak a baptista hívőkhöz, az 1886-ban alakult kis gyülekezethez. Elsőként szívüket az evangélium vigasztaló és bátorító szava ragadta meg, de a kezdetektől lendítő erőt jelentett az éneklés az erzsébeti misszió történetében.

A kezdeti közös éneklés öröme, és lendítő ereje – amiként Magyarország-szerte az induló baptista misszióban – énekkar alapításának gondolatát érlelte. Alexovics György testvér úttörő munkája nyomán azután 1898-ban megalakult a közeli gyárakban dolgozó egyszerű hívő munkásokból álló énekkar. Ennek immár 100 esztendeje. Az eltelt több mint egy évszázadban az Isten dicséretének fontos eszköze volt az énekkar szolgálata, és úgy a gyülekezet, mint az énekkar vezetői kiemelten fontosnak tartották a kóruséneklés fenntartását és fejlesztését. A 100. mérföldkő arra késztette testvéreinket, hogy megálljanak, és hálát adjanak az áldásokért. Lehetett volna-e méltóbban ünnepelni, ha nem úgy, ahogy kedves testvéreink tették. Február 28-án, az ünnepi istentiszteleten felemelően hangzott az ének a jubiláló énekkar ajkán. A gyönyörű új imaház zsúfolásig megtelt a gyülekezet tagjaival és a vendégekkel, akik közül sokan valamikor a pesterzsébeti énekkar tagjai voltak. Amikor Nemeshegyi Zoltán testvér a gyülekezet lelkipásztora azt kérte, hogy álljanak fel azok, akik valamikor az erzsébeti énekkarban szolgáltak, úgy tűnt, alig maradunk ülve néhányan. Ennek ékes bizonyítéka volt azután az a két ének, amelyben minden volt énekes is részt vett. Szűnni nem akaró sorban vonultak fel az emelvényre Istent dicsérni mindazok, akik nem kimondottan nosztalgiából, hanem hálából álltak oda, hogy énekeljenek és ezzel felidézzék azokat az áldott éveket, amelyeket az erzsébeti gyülekezetben, mint lelki alma materben tölthettek.

“Erős vezérünk van nekünk” – szólt ünnepélyesen Händel műve, és illusztrálta az eltelt 100 esztendőben tapasztalt vezetést, hisz azokra a kezdeti évekre is emlékeztek testvéreink, amelyekben apáik éltek, akiktől átvették a ma végzett szolgálatot. Kovács László testvér beszédben elevenítette fel a 100 év történetét. Gyarmati Imréné bizonyságtételében a ma is szolgálók személyes átélését, az énekkari szolgálat lelki vonatkozásait érzékeltette a gyülekezettel. Nyilvánosan köszöntötték a karvezetőket Baka Sándor, Horváth László, Lovászné Gellén Christa testvéreket, akik a jubileumi istentiszteleten vezényelték az énekkart.

Az igehirdetést Mészáros Kornél főtitkár testvér tartotta, aki a mennyei és a földi kórusról, a csendeskamrában történő Istent dicsőítő éneklésről szólt igehirdetésében. Az éneklés magvetés – mondta, amelyet a következő 100 esztendőben is végeznie kell a pesterzsébeti énekkarnak. A jubileumi istentisztelet egy hálaadó koncertté vált azáltal, hogy az énekkar zenekari kísérettel Mendelssohn 95. Zsoltárát énekelte el, Horváth László testvér vezényletével, aki 35 éven át volt az énekkar zenei vezetője. Szólót Klucsikné Kiss Rózsa, Kovács Pál és Szilágyiné Mátyus Elvíra énekelt, orgonált Tóka Szabolcs. A megzenésített zsoltár szavai a hallgatók szívéig hatoltak. "Jöjjetek mind, vigadva Istent áldjuk!" – ragadta magával a hallgató gyülekezetet a dallam és a szöveg együttese. A hitvalló sorok: "Mert az Isten hatalmas Úr!" markánsan íródott mindnyájunk szívébe. És mint megzenésített evangélizálás, úgy hatott a zsoltár döntésre hívó sora: "Nyissátok meg a szíveteket." Isten ügyének méltó eszköze az ének, érdemes volt megünnepelni.

Marosi Nagy Lajos

Újból és újból át kell élnünk Isten Igéjének tényét, és meglátni azt, hogy e világi életünk véges. Cserepka János misszionárius testvérünket a Biblia által is jelzett felsőbb korhatár, a 80 esztendő betöltésekor, 1999. márc.10-én szólította haza az Úr.

Ő és egész életútja példaképül szolgálhat mindannyiunknak. Ő valóban birtokában volt a Lélek gyümölcsének: szeretet, öröm, békesség, béketűrés, szívesség, jóság, hűség, szelídség jellemezte. A hírneves prédikátor és misszionárius mindenki Jancsija, János bácsija volt. Bárkivel is találkozott, volt hozzá egy jó szava, ha csak egyszer is látta, évek, évtizedek után is emlékezett rá. A beszélgetőtárs figyelmét minden alkalommal a lélek orvosára, az Úr Jézus Krisztusra irányította.

Örülünk annak, hogy közülünk való volt, hogy ismerhettük, hallgathattuk, szerethettük őt. Hisszük, hogy felkészülve, örömmel vitte azt a bőséges termést Megváltója elé, amit több mint hat évtizedes munkássága nyomán Európából és Amerikából betakarított.

A Pest megyei Püspökszilágy nevű kisközségben született 1919. február 4-én. Római katolikus család tizedik gyermeke volt. Édesapja Cserepka János, édesanyja Behany Verona. Megtéréséről és elhívásáról a külmissziós szolgálatra így írt: "Tizennégy éves koromban olvastam az Újszövetséget, a tékozló fiú történetét, és önmagamat ismertem meg benne. Ti-zennyolc éves koromban ért a hívás az evangélium szolgálatára. 1936-ban Molnár Mária Tahiban beszámolt a manuszi munkájáról és Mészáros Sándor, Nagy Pál, Kalkó József, Ritter Sándor külön csoportba hívták a külmisszió iránt érdeklődőket.

"Gerjedezni kezdett a szívem az ott hallottak miatt. Később más misszionáriusokat is meghallgattam, könyveiket olvastam, és csendes elhatározások születtek bennem.

Sajnos a II. világháború külmissziós szándékaimat reménytelenné tette. A középiskola elvégzése után a Baptista Teológiai Szemináriumban voltam négy évig Budapesten. Katonai szolgálatom befejezése után a szilágysági (Erdély) szilágyballai körzet lelkipásztora voltam. 1948-tól 1956-ig Pesterzsébeten szolgáltam… 1956 őszén feleségül vettem dr. Ilonka Margit orvosnőt, aki maga is külmissziós szolgálatra készült." A tragikus kimenetelű magyar forradalom és szabadságharc is egyengette útjukat. A határ megnyitása lehetővé tette az ausztriai magyar menekülttáborok látogatását, ahogy mindketten – a lelkipásztor férj és az orvos feleség – szolgálatot végeztek. 1957. július 22-én Kanadába mentek, ahol 6 éven keresztül a Torontói Magyar Baptista Gyülekezet prédikátoraként szolgált. Egyik kezdeményezője volt a rámai “Tahi” tábor létrehozásának.

Többszöri kérésükre a Kanadai Baptista Missziós Társaság Bolívia őserdeiben élő indiánok közé küldte. Imaházakat, kórházakat építettek, hirdette az evangéliumot, s nagy szeretettel pásztorolta, segítette a kábítószerek korábbi rabjait, a különböző lelki és testi betegségekben szenvedő embertársait. Főbb állomásai: La Paz, a Titicaca-tó környéke, Chapare, Yacuiba és környéke, de szolgált Brazíliában, Észak-Amerikában, Magyarországon és Erdélyben, baptista és református gyülekezetekben, tanintézetekben is. Igehirdetésein megtérésre és a külmisszió támogatására ösztönözte a hallgatóságot. Nyugdíjazása után a kelownai (Kanada) Magyar Evangéliumi Közösség különböző felekezetű testvériségének hirdette az örömhírt.

Emlékezetesek maradnak számunkra azok a hazalátogatások, élménybeszámolók és igehirdetések, amelyekre 1993-ban és az elmúlt esztendőben került sor. Cserepka testvérünk áldásos munkássága példaként szolgálhat mindannyiunk számára. Urunk vigasztalja a gyászoló családot, az itthoni és az amerikai rokonokat, mindazokat, akik szerették, tisztelték őt.

Adja Megváltónk, hogy kegyelméből újra találkozhassunk!
Zágoni Jenő

A pesterzsébeti gyülekezet nevében telefonon fejeztük ki együttérzésünket Cserepka testvérnőnek.
Nemeshegyi Zoltán lelkipásztor

Bevezetőben szeretném üdvözölni azt a felhívást, hogy a magyar baptista gyülekezetekben az 1999-es év legyen a BIBLIA ÉS A MISSZIÓ éve. Nyilvánvaló, hogy közösségünk vezetői, amikor ezt a célkitűzést meghatározták, nem egy kampányszerű akcióra gondoltak. Véleményem szerint arra törekedtek, hogy a gyülekezeti közösségek, az egyes tagok figyelme ebben az évben még fokozottabban forduljon az Ige felé és a missziós munka hatékonysága növekedjék.

Gyülekezetünkben többektől hallottam, hogy e felhívás hatására lelkesedéssel olvassák folyamatosan a Szentírást. Missziós lelkületünk fejlődése miatt szükséges, hogy a Könyvek Könyvének folyamatos és Napi Áhítat szerinti olvasása mellett az idén még alaposabban, alázatos és imádkozó szívvel végezzük a Szentírás tanulmányozását. Ezen fontos gyakorlat elvégzése után megismerjük az Ige mélyebb szépségeit, erőt nyerünk arra, hogy mások részére is tolmácsoljuk Jézus Krisztus megváltói üzenetét és a missziós parancsot teljesítsük.

“Uram, Igéd örökké megmarad, Szilárdan akár az Ég. Nemzedékről, nemzedékre megmarad Igazságod." (Zsolt. 119: 89-90)

A Szentírásban fellelhető egyetemes, az üdvösségre vezető ismeretet, tudást csak megfelelő tájékozódással szerezhetjük meg, és Isten Szentlelke által ezt lehetővé teszi.

Ugyanakkor lehet a Bibliát úgy is olvasni, hogy semmit sem fogunk fel, csak a "kedvenc történeteket" olvassuk. "Szöveg szigeteket" alkotunk, vagy esetleg még kétkedünk is, így összefüggésében az üdvtörténet folyamatát nem érzékeljük eléggé. Isten ugyanis azoknak nyitja meg Igéjét, akik magukat is megnyitják előtte.” Ki kétkedően boncolja Őt, annak választ nem ad…"

Engem hosszú ideig zavart a sok ismeretlen személynév, a helységnevek tömege, a kevésbé részletezetten taglalt és a környező népek története. A gyakori háborúskodások bonyolult kapcsolata a zsidó és a környező nemzetek kulturális keveredése, és annak hatása az isteni megnyilatkozásokban. Az eseményeket térben és időben nem láttam világosan. Ebben természetes, ma sem vagyok tökéletes, de igyekszem sokféle módszert felhasználni azért, hogy az az üzenet, amit Isten a Biblia 66 könyvében, ihletett szerzői által leíratott, egyre jobban segítse lelki fejlődésemet.

Azóta pedig, hogy a BTA. Biblia iskolájába járok, bibliai szótár, térképek és hiteles szerzőktől származó kommentárok felhasználásával tanulmányozom az Igét.

“A teljes írás Istentől ihletett és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre." (2.Tim. 3:16)

Most szeretnék rátérni a címben jelzett témára, amely a fentiekben leírtak miatt is csodálatos szépségeket, tanulságokat, ismereteket tartalmaz. Isten bölcsességének gazdagsága tárul fel annak, aki a választott nép történetét a teljes írás keretein belül a történelmi régészeti, építészettörténeti és művészettörténeti ismeretekkel együtt tanulmányozza.

Egyiptom léte Ábrámtól kezdődően mind a mai napig egyaránt jelentett áldást és szörnyű megpróbáltatásokat, fizikai és lelki értelemben is. A Bibliában leírt részletek olvasása, tanulmányozása során a következő kérdések merülhetnek fel bennünk:

1. Hol találkozott Ábrám a fáraóval, ki volt az a fáraó, melyik dinasztiához tartozott, akivel gondja támadt felesége miatt, milyen természeti adottságok miatt volt bőség Egyiptomban, milyen monumentális alkotásokat láthattak ottlétük alatt, miként élt a köznép ebben az időben, milyen volt vallási életük, milyen tárgyi emlék és hol maradt meg ebből a korból, amely a gyakori éhségvándorlásokat bemutatja stb.? (I. Mózes 12:10-20.)
2. Ugyanezeket, vagy még több kérdést tehetünk fel József történetével és Jákob történetével kapcsolatban, bővítve azzal, hogy kik voltak a hükszosz fáraók, akik korában ezek az események megtörténtek, milyen fejlődés és hanyatlás jellemző erre a korra, József csontjait vagy múmiáját vitték magukkal a zsidók…? (I. Mózes 37-50. r.)
3. Mózes és a választott nép megszabadulásának története még jobban gazdagítja a kérdéskört, de azzal a jobb lehetőséggel, hogy erről az időszakról már több tárgyi emlék maradt meg. A nagy építkező fáraó után bővebb a hagyaték. Röviddel előtte élő fáraóról gazdag leletanyag maradt ránk. Melyik fáraó idejében volt a kivonulás… ? (II. Mózes 1-15. r.)
4. Mit tett SISÁK fáraó Jeruzsálemben, hol találunk erről feljegyzést a Biblián kívül is? (I. Kir. 14:25-27.)
5. Miért óvta Jeremiás próféta a babiloni száműzetésből visszamaradt zsidókat az egyiptomi kivándorlástól? (Jer.43-44-45.)
6. Mikor és kik építettek zsinagógát Elephantine szigetén és miből ismerjük a történetet?
7. Nékó fáraó megiddói győzelme, babiloni veresége, csapatának teljes pusztulása és Júdea sorsa között milyen összefüggést állapíthatunk meg…?

(II. Kir. 23:29.) (II. Kir. 24:7.)
8. Milyen egyéb egyiptomi hódítások voltak kelet felé, és milyen következményei voltak Izrael sorsára nézve? (II. Kir. 19:9.)
9. Salamon király egyiptomi kapcsolatát milyen események jellemezték?

(I. Kir. 3:1.) (I. Kir. 9:16-19.)
10. Az asszír és a perzsa hódítások milyen hatással voltak Egyiptom életére?
11. Kik a KOPT keresztények?
12. Hogyan élt Egyiptom a római provinciatus idején? Jézus, Mária és József menekülése idején? (Máté 2:13-23.)

 

Ezek a gondolatok foglalkoztattak engem is, amikor az építészettörténet c. tantárgy keretén belül Egyiptomról tanultam, amikor Memfiszről (Nóf) vagy Heliopoliszról (Ón) hallottam.

Olvasmányaim során találkoztam Théba, Luxor, Karnak, Béni-Hasszán, stb. városok, továbbá II. Ramszsesz, III. Thutmószisz stb. fáraók nevével, akik valamilyen kapcsolatba kerültek a VÁLASZTOTT NÉPPEL vagy az ÍGÉRET FÖLDJÉVEL.

Az Egyiptomi Baráti Társaság tagjaként az Ókori Egyiptomról előadásokat hallgatok. 1999. március hónapban pedig a helyszínen személyesen is tanulmányoztam Egyiptom történelmét, műemlékeit, ásatásait, Nemzeti Múzeumát. Lapunk következő számaiban a fentiekről bővebben szeretnék írni.
Kovács Imre

Beszámoló

Az utóbbi időben két olyan alkalmon is részt vett ifjúságunk, amikor más gyülekezetek ifjúságával is találkozhattunk. Az egyik ilyen alkalmat a kerületünkben élő és szolgáló evangélikus ifjúság, a másikat pedig a dunaharaszti baptista ifjúság szervezte (1999. március 20.) körzeti találkozó címen. Ezen részt vett Dömsöd, Ócsa, Pestszentimre, Szigetszentmiklós, a Szigetszentmiklósi Pünkösdi Ifjúság és Pesterzsébet ifjúsága. Előadó: Dan Zoltán hajdúböszörményi lelkipásztor testvér volt. Az előadás témája:

A kapcsolatok ápolása és helyreállítása
("…a pislogó mécsest nem oltja el…") Szeretnénk idézni abból a levélből, ami a meghívásunkra érkezett.

"A rendezvény célja, hogy erősítsük a kapcsolatokat a fővárostól délre fekvő régió, továbbá Dél-Budapest ifjúsága között. Gyakran fölmerül ugyanis, hogy noha közel vagyunk egymáshoz, alig tudunk egymásról, ritkán vannak közös programjaink. Érezzük ennek hiányát, ezért fontosnak tartjuk, hogy ez a helyzet megváltozzon. Szeretnénk, ha a körzeti ifjúsági napok, sportnapok és más közös programok – ha ti is egyetértetek ebben – rendszeressé váljanak úgy, hogy mindig másik ifjúság rendezze őket.”

Az alkalmon megjelent fiatalok visszaigazolták a levélben leírtak fontosságát. Ezen kívül sokat énekeltünk, játszottunk és a végén az étkezés mellett lehetőség volt másokkal beszélgetni. A játékon belül két feladatot kapott minden ifjúság. Első feladatként kaptunk egy tárgyat, melyet viccesen kellett reklámozni. A másodikban be kellett mutatni a saját ifjúságunkat egy megadott – a mi esetünkben szépirodalmi – stílusban.
Erzsébeti Ifjúság

"Testem ... vérem... sokakért"  

Jézus Krisztus teste megtöretett, vére kiontatott. Hogy miért, akkor, azon a vacsorán még nem volt világos. Sőt, a tanítványok még később is zavarban voltak a történtekkel kapcsolatban. Például az emmausi kettő (Lk. 24.) értetlensége is jól mutatja ezt.
Áldozata sokakért ment végbe, a bűnök bocsánatára. Ezzel törölte el a büntetést, a halált, amelyet mi érdemeltünk, és amelyet másképp nem kerülhettünk volna el.
Kiontották vérét sokakért... Egy vagy a sokak közül? Adj hálát érte! Szolgálj az Úrnak, hogy mások is megismerjék áldozatának egyedi és valódi értékét!
Nyúl Zoltán

Gyerekeknek A leggazdagabb apa gyermeke

Egyszer egy igehirdető Ausztriába utazott. A határnál a vámosok az útlevelét kérték. Amikor megmutatta kanadai útlevelét, így szólt a vámtiszt:

- Ön kanadai? Akkor biztosan gazdag ember!
- Igaza van. Nagyon gazdag vagyok! - válaszolta - Apámnak sok földje és nagy nyájai vannak. Nagyon, nagyon gazdag.

Azután az osztrák hegyekre mutatott:
- Ezek a szép hegyek is apám tulajdonai.

Nagy szemekkel nézett rá a vámtiszt, amíg meg nem magyarázta.
- Tudja, én Isten gyermeke vagyok. Az én Atyám a Mennyei Atya, a Teremtő. Ezért vagyok olyan gazdag.

Te gyermeke vagy már a leggazdagabb APÁNAK?

Márciusus 7-én, vasárnap délután bemerítési istentisztelete volt gyülekezetünknek. Ez alkalommal Dr. Almási Mihály szövetségünk elnöke hirdette az igét Mt.28:16–20 alapján. A missziói parancs igéje különösen időszerűen hangzott a Biblia és a misszió éve kezdetén. Most egyetlen hitvalló: Kovalcsik István állt a bemerítőmedence partján, de hisszük, hogy ő csak a zsengéje a következőknek. Testvérünk 78 évesen hozta meg élete legnagyobb döntését, hogy hitét bemerítéssel is megpecsételje. A bemerítés szolgálatát Nemeshegyi Zoltán végezte.

Ne csak a bűnnek mondj "nem"-et hanem Jézusnak "igent" is! - - - o - - - Ha készen állsz Isten számára, Isten is készen áll számodra!

 

	1	2	3	4	5
6		7	8	9	10
11	12		13	14	15
16	17	18		19	20
21	22	23	24		25
26	27	28	29	30

 

Vízszintes:                                                     Függőleges:

1. Debóra énekestársa                                     2. Földet forgat
7. Semmikor                                                   3. Táncot lejt
11. Vércsoport (+’)                                         4. Jákób fia
13.Mázli ellentéte fonetikusan                          5. Lévi fia
                                                                     6. Izráel prófétája
16. Évszak                                                     12. Kisbaba
19. Tetejére                                                   18. Talál
21. Az első gyilkosság áldozata                       24. Ló – tájszólással
26. Mózes folyója

 
Rác sonka: Hozzávalók 4 személyre:

50 dkg füstölt sonka, 80 dkg burgonya, 30 dkg zöldpaprika, 15 dkg paradicsom, 2 fej hagyma vagy egy szép szál póréhagyma, 2-3 gerezd fokhagyma, 2-3 dl tejföl, 3 evőkanál olaj, őrölt bors, só, az áztatáshoz tej.

A sonkát a felhasználás előtti este tejbe áztatjuk, és éjszakára hűtőszekrénybe tesszük, majd a tejet jól lecsurgatva, szálára keresztben vékonyan felszeleteljük. A megtisztított hagymát, meghámozott burgonyát karikára vágjuk, a paradicsomot meghámozzuk, a zöldpaprikát kicsumázzuk, s az olajjal kikent tepsiben sorra lerakjuk a hozzávalókat. A burgonyával kezdjük, amit megsózunk, borozunk, erre kerül a hagyma és felszeletelt paprika, majd egyenletesen elrendezve a sonka. Erre tesszük a paradicsomszeleteket, amelyet megszórunk a szétnyomott fokhagymával. Egy kis borsot hinthetünk ide is, majd ismét a burgonya következik, amelyet – ha elfogytak a hozzávalók – megsózunk, leöntjük a maradék olajjal elkevert tejföllel, s előmelegített, forró sütőben fedő vagy fólia alatt megsütjük. A sütési idő – az anyag mennyiségétől függően – másfél-két óra. A fóliát levéve még hagyjuk megpirulni az étel tetejét. Készülhet római edényben is, amelyet használat előtt fél órára áztassunk vízbe.

Április
 
 

01.		19,00 óra		Énekóra
02.		10,00 óra		Nagypénteki istentisztelet
		18,00 óra		Nagypénteki istentisztelet
04.		9,00 óra		Imaóra
		10,00 óra		Húsvéti istentisztelet, úrvacsora
		17,00 óra		Húsvéti istentisztelet
05.				Kirándulás a Normafához
09.		18,00 óra		Fiatalházasok köre
11.		9,00 óra		Minden Korosztály Bibliai Közössége
		10,00 óra		Istentisztelet
		17,00 óra		Istentisztelet
15.		18,00 óra		Országos közgyűlés megnyitó istentisztelete
16-17.				Országos közgyűlés
18.		9,00 óra		MKBK és szociális otthoni szolgálat
		10,00 óra		Istentisztelet és kórházi istentisztelet
		17,00 óra		Istentisztelet
25.				Énekkarunk szolgálata Szegeden
28.		18,00 óra		Elöljárósági megbeszélés
Május
02.	9,00 óra		Imaóra
	10,00 óra		Istentisztelet, úrvacsora
	17,00 óra		Anyáknapi istentisztelet
	10,00 óra		Istentisztelet
	17,00 óra		Istentisztelet

 

• Imaházcím: Pesterzsébet, Ady E.u.58. Ady E. u.-János u. sarok

• Lelkipásztor:Nemeshegyi Zoltán,  Pesterzsébet, Ferenc u.3 , Tel: 283-14-13.