Amint tudtam, felkerestem a könyvtárat, hogy megtudjam, milyen könyvek léteznek a macskákról, miket kell feltétlenül megtudnom a tartásukról. Macskakönyvben nem volt hiány, még azt is megtudtam a könyvtárban, hol lehet tálkát vásárolni a cicusnak. A könyvekből sok okosat megtudtam, például azt, hogy jobb a cicát minél előbb leszoktatni a homokról, hogy könnyen menjen az átállás a macskaalomra. Azt nem írták le, hogy a rengeteg forgalomban lévő márka közül melyik a jó, igaz erre én sem merek vállalkozni.
Az állatorvoshoz is ellátogattunk, aki először csak féregtelenítő tablettát adott, de visszarendelt két héttel későbbre oltásért. Legközelebb kapott védőoltást mindenféle macskanyavaja ellen. Ha a te cicád szabadba is megy, feltétlenül kapjon veszettség elleni oltást is, mert például vadászat során találkozhat veszettséget hordozó egérrel.
Közben teltek a napok, de a macskánknak még adósak voltunk a nevével. Sokmindent kitaláltunk, míg eljutottunk a végsőhöz. Volt sok ötletem: Rosszszág (a Jószág ellentéte), Sir Mawk (ejtsd: Szőrmók), Négylábú, ..., de egyikkel sem arattam nagy sikert. Végülis a Vilmos nevet kapta a cicus. Sokan megkérdezik, hogy miért éppen Vili, pedig az oka igen egyszerű: jobb nem jutott az eszünkbe. Egyébként a legritkább esetben éri be a macska egy névvel, általában még egy tucat, rendszerint nem túl hízelgő nevet szoktak viselni, például dög, genetikai selejt, disznó, mocsok, vadállat.
